|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Braun Márton 2004. április 28.A Hivatalos Közlöny szerint a helyhatósági választásokon összesen 41 párt vehet részt. A listán nem jelent meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) neve, amelynek részvételét a Központi Választási Iroda elutasította. Németh Zsolt és Braun Márton fideszes képviselők ápr. 27-én javaslatot nyújtottak be az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez, bírálva, hogy a helyhatósági választásokra érvényes román törvény hátrányosan megkülönbözteti az ottani nemzeti kisebbségi pártokat. A javaslat – amelyhez számos más országbeli képviselő is csatlakozott – bírálja, hogy a törvény a kisebbségi szervezetek számára külön s majdhogynem irreális szabályokat állapít meg. A parlamentben képviselt pártokra ilyen szabályok nem érvényesek, s mint Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta, úgy tudja, hogy a parlamenti képviselettel nem rendelkező román pártoknál sem szabtak ilyen szigorú feltételeket. Németh szerint politikai diszkrimináció történt, aminek az volt a célja, hogy az autonómia célkitűzését felvállaló politikai szervezet ne indulhasson a júniusi helyhatósági választásokon. /Magyar képviselők bírálják a romániai helyhatósági választások szabályait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Az Európa Tanács tizenöt képviselője olyan határozat elfogadását kezdeményezi, amelyben az ET Parlamenti Közgyűlése figyelmezteti Romániát, hogy a helyhatósági választásokat szabályozó törvény diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz, és sérti a Tanács által képviselt európai szellemiséget. A kezdeményezők mindenekelőtt a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételével kapcsolatban megszabott feltételeket tartják elfogadhatatlannak. Szintén kifogásolják, hogy az egyébként is szigorú szabályokat a törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendelettel visszamenőleg megváltoztatták, tovább nehezítve a részvételi feltételeket. Az aláírók: Braun Márton (Magyarország), Németh Zsolt (Magyarország), Bauer Edit (Szlovákia), Christos Pourgourides (Ciprus), Sali Berissa (Albánia), Michael Spindelegger (Ausztria), Lord Kilclooney (Nagy-Britannia), M. Andrzej Wielowieyski (Lengyelország), Paoletti Tangheroni (Olaszország), Luc Van den Brande (Belgium), Hanne Severinsen (Dánia), Manuela Aguiar (Portugália), Andreas Gross (Svájc), Boriss Cilevics (Lettország), Renate Wohlwend (Liechtenstein). /Sz.K.: /ET-képviselők tiltakoznak a választási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./2004. június 23.Európa valamennyi államának választási jogrendszerét kívánja kivizsgáltatni a Velencei Bizottsággal Frunda György szenátor. Az Európai Néppárt frakciójának romániai tagja jún. 22-én határozattervezetet terjesztett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága elé. Az RMDSZ szenátora n annak kivizsgálására kéri a testületet, hogy milyen mértékben vehetnek részt a választásokon az európai országokban élő nemzeti kisebbségek. Frunda strasbourgi felszólalásában leszögezte: a Fidesz politikusainak állításával ellentétben nem diszkriminatív a romániai választási törvény. Frunda György tervezetét az ET parlamenti közgyűlés különböző politikai színezetű frakciójának 15 képviselője írta alá. Frunda kezdeményezését többek között Eörsi Mátyás is ellátta kézjegyével. Gross és Jürgens korábban aláírta Németh Zsolt és Braun Márton fideszes ET-képviselőknek a romániai helyhatósági választási törvényt bíráló határozattervezetét is. Az áprilisban előterjesztett, jelenleg ugyancsak a Velencei Bizottság napirendjén szereplő jelentésben 14 strasbourgi képviselő diszkriminatívnak és antidemokratikusnak nevezi az idén módosított román jogszabályt, mivel hátrányosan érinti a kisebbségeket, és indokolatlanul korlátozza a választás szabadságát. Németh Zsolt fideszes képviselő korábban leszögezte: ha a státustörvényt is kivizsgáló Velencei Bizottság antidemokratikusnak és diszkriminatívnak minősíti a román választási törvényt, akkor az azt megalkotó bukaresti parlamenti képviselőknek – így az RMDSZ-nek is – sürgősen meg kell találniuk a jogszabály módosításának módozatait. Frunda – aki a fideszes javaslatot nem írta alá – tervezetét jún. 25-én vitatja meg az ET parlamenti közgyűlésének állandó bürója. /Rostás Szabolcs: Újabb határozattervezet Strasbourgban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./2005. február 22.A Velencei Bizottság után az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elmarasztalta Romániát a tavalyi választási törvények miatt. A jelentés annak a törvénycikkelynek a törlését javasolja, amely különböző feltételeket állít a parlamentben jelen lévő és a parlamenten kívüli kisebbségi szervezetek számára. Az EBESZ bizottsága azt is kifogásolja, hogy Románia alig két hónappal a választások előtt módosította a választási törvényt. A jelentésben a legnagyobb hangsúlyt a választás hitelességének a megkérdőjelezhetősége kapta. A választási törvények kisebbségekre vonatkozó fejezetét tavaly azt követően módosították, hogy kiderült, az RMDSZ-en kívül a Magyar Polgári Szövetség is a magyar kisebbség szavazataira számít. A vele szemben támasztott feltételeket a Velencei Bizottság szinte teljesíthetetleneknek minősítette. A Velencei Bizottság az Európa Tanács felkérésére vizsgálta meg a román törvényt, azt követően, hogy Németh Zsolt és Braun Márton fideszes képviselő határozatjavaslatot terjesztett a parlamenti közgyűlés elé. Frunda György elmondta, megpróbálta lebeszélni őket a határozattervezet benyújtásáról. Két héttel később Frunda azzal a javaslattal próbálta menteni a romániai törvényt, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg az európai országok választási gyakorlatát e tekintetben. Frunda nem osztja a Velencei Bizottság álláspontját. Szerinte a román törvény egyik célja az volt, hogy egy kisebbséget ne képviseljen több szervezet. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Szemben az európai főárammal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./2010. szeptember 16.Magyar ET-tagok képviselik a Székely Nemzeti TanácsotMTI A jövőben az Európa Tanács (ET) magyarországi tagjai képviselik a Székely Nemzeti Tanácsot Strasbourgban – közölte Braun Márton (Fidesz) , az ET parlamenti közgyűlése magyar küldöttségének vezetője a felek tegnapi budapesti találkozója után. Braun Márton a sajtótájékoztatón elmondta, az volt a székely tanács kérése, hogy képviseljék az érdekeit Strasbourgban, s ennek, mint kifejtette: jó szívvel eleget kívánnak tenni. Valamennyien egyetértettek abban – mondta –, hogy „a (...) delegációnak feladata kell, hogy legyen, hogy képviselje a székely tanácsot, illetve a határon túli magyarok érdekeit az Európa Tanácsban”. Az Európa Tanácsnak az emberi jogokért küzdő legfőbb európai szervezetként foglalkoznia kell a kisebbségi jogokkal és azok védelmével – mutatott rá. Hozzátette: ez eddigi lelki kapcsolat az anyaországi és a határon túli magyarok között közjogivá válik a jövőben a kettős állampolgárság könnyített megadásával. Kiemelte még: kedvező, hogy a román kormányt alkotó pártok ugyanabba politikai családba tartoznak, mint a magyar kormánypártok. Ez egy közös gondolkodást, és egy olyan közös értékrendszert feltételez, ami bizakodásra ad okot – mondta. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott: a tanács a keddi és szerdai tárgyalásokkal részévé vált a nemzeti együttműködés rendszerének. Székelyföld területi autonómiáját azon elvek és értékek alapján szeretnék megteremteni, amelyek az Európa Tanácsa működését jellemzik. A tanács által elfogadott határozatok és ajánlások kedvezőek és kedveznek a székelyföldi autonómiai törekvésnek - fejtette ki a székely politikus. „A mi célunk, érdekünk az, hogy ezek az értékek, elvek maradéktalanul érvényesüljenek Székelyföldön” – mondta. A teljes és tényleges egyenlőséget a székelység a saját szülőföldjén akkor és úgy tudja megélni, ha saját törvényhozó és végrehajtó intézményei vannak, úgy ahogy az Európai Unió nem egy autonóm régiójában – tette hozzá. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. október 12.Kötelező szintre emelt autonómia (Magyar indítványra módosított az Európa Tanács)Az Európa Tanács (ET) mellé rendelt magyar parlamenti delegáció fontos eredményeket ért el, amikor a testület a magyar indítványokkal kiegészítve fogadta el a múlt héten a nemzeti szuverenitással és az államisággal is összefüggő határozati javaslatot – jelentette be a fideszes Braun Márton. A küldöttséget vezető politikus hozzátette, hogy nemcsak az ET-ben léptek fel, vendégül látták a szerb delegációt, amellyel a Szerbiával kapcsolatos magyar problémákat próbálták tisztázni. A szocialista Szabó Vilmos arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti szuverenitás kérdését napirenden kell tartani, mert az központi téma. A képviselő elmondta, az Európa Tanácsban tett felszólalása során a nemzeti identitás garanciái között nevezte meg az anyanyelv használatának és oktatásának biztosítását, mert ez teszi lehetővé egy kisebbség megmaradását. Ehhez kapcsolódik a nemzeti kultúra és történelem megőrzése – mondta, és kitért arra is, hogy beszédében megemlítette a határon túl élő magyar kisebbségeket ért sérelmeket. Kalmár Ferenc (KDNP) beszéde üzenetének nevezte, hogy Európában nemcsak ciprusi, kaukázusi vagy grúz, hanem magyar probléma is található. Felemlítette az erőszakos asszimilációt, az elvándorlást, a közösségi jogok hiányát, a kollektív bűnösség elvét és az anyanyelv használatának korlátozását. Hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció módosító indítványára kiegészítették azt a szöveget, amely szerint az önrendelkezési jogot elsősorban az ET nemzeti kisebbségi jogokról szóló keretegyezménye biztosítja. Javaslatuk nyomán az autonómia kérdését is beemelték a nemzeti szuverenitás témakörébe. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy történelmi sikert értek el, mert egy olyan normát tudtak kötelező szintre emeltetni, amelyben az autonómia és a területi autonómia biztosítását kötelezően előírják. Szerinte ez komoly jelentőséggel bír majd a székelyföldi, illetve vajdasági autonómiatörekvések esetében. A képviselő a fő üzenetnek nevezte, hogy az autonómiának meg kell teremteni az anyagi alapjait is, miközben létre kell hozni az alkotmányos garanciákat. Emellett a kisebbségeknek saját törvényhozó és végrehajtó szervei kell hogy legyenek, és részt kell venniük az állami döntéshozatalban is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. december 19.Nyárádszeredában ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó BizottságaDecember tizenhetedikén, szombaton Nyárádszeredában ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. A bizottság tagjai meghallgatták Izsák Balázs elnök beszámolóját, állásfoglalást fogadtak el a Nyárádszereda főtere, illetve az ortodox templomépítés ügyében. Döntés született arra vonatkozóan, hogy a Székely Nemzeti Tanács kitüntetésével, a Gábor Áron-díjjal a 2011. évre az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar delegációját jutalmazzák. A díj ünnepélyes átadására 2012 első felében kerül sor. A díjat olyan egyéniségek, csoportosulások, szervezetek vagy intézmények kaphatják meg, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a székely nép önrendelkezéséért, Székelyföld autonómiájáért folyó küzdelemben. A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége a 2010. szeptember 15-én Kövér László házelnökkel folytatott megbeszélés után tanácskozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Braun Márton képviselő által vezetett magyar delegációjával. A tanácskozás során a magyar küldöttség tagjai vállalták, hogy támogatják és az Európa Tanácsban képviselik Székelyföld autonómiatörekvését. Az együttműködés nyomán a magyar delegáció az elmúlt évben a közgyűlés minden egyes ülésszakán felemelte a szavát Székelyföld ügyében, majd az őszi ülésszakon sikerült elfogadtatni egy olyan határozatot (1832/2011), amely megerősíti a Székely Nemzeti Tanács eddig használt érveit, alátámasztja célkitűzéseinek jogosságát, és komoly támogatást jelent a további küzdelemben. Az Állandó Bizottság megvitatta az SZNT novemberi gyűlése után eltelt időszak legfontosabb eseményeit és a közeljövő feladatait, különös tekintettel az uniós szintű polgári kezdeményezésre. Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök Az SZNT Állandó Bizottsága az ülésen Törvényességet és igazságot Nyárádszeredának! címmel állásfoglalást fogalmazott meg, melyben az ortodox teleküggyel kapcsolatosan többek között kijelentik: „A 2008. szeptember 24-i 30. számú határozat visszavonása és módosítása a helyi tanácsosok megfélemlítésével és törvénysértő nyomásgyakorlással történt. Éppen a prefektus által idézett, az önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó törvény 20. cikke mondja ki: 1. Megbízatásuk teljesítése során az önkormányzati képviselők a közösséget szolgálják, és a törvény védi őket. A megfélemlítés eszközével, fenyegetéssel, zsarolással, a döntéshozók szabad akaratának sérelmével kikényszerített döntés a világ bármely jogállamában érvénytelen. A szabad vallásgyakorlás hívei vagyunk, de az is meggyőződésünk, hogy mint minden emberi jogot, a szabad vallásgyakorlást is diszkriminációmentesen kell szavatolni. Az állam – mint különböző felekezetű adófizető polgárok közös intézménye – nem lehet részrehajló egyik felekezet javára sem. Ezzel szemben Romániában az elmúlt húsz évben 4000 ortodox templom felépítése – ott is, ahol ortodox vallásúak nem élnek – csakis az állam álcázott támogatásával, a felekezetek közti egyenlőség és az arányos támogatás felekezeti törvénybe foglalt elvének a megsértésével történt. Székelyföld településeinek építészeti arculata része a helyi közösség kultúrájának, önkényes és a helyi közösség akaratába ütköző megváltoztatatása ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Szolidaritást vállalunk Nyárádszereda lakosságával, a város minden egyes önkormányzati tisztségviselőjével, elismerve és példaértékűnek tartva eddigi kitartásuk és hűségük magas szintű erkölcsi értékét, és felszólítjuk Románia kormányát, hagyjon fel az asszimilációs, diszkriminatív politika burkolt formáival, és ne fenyegesse a közhatalom nemesebb célokra rendelt eszközeivel ennek a bátor székely kisvárosnak a közösségét.” Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
